Hogyan történik a stimuláció?

Egy átlagos menstruációs ciklus során a női szervezet egy domináns tüszőt érlel, amiben egy petesejt talalható. Az IVF kezelés során úgynevezett stimulációval érhető el az, hogy petesejtek sokaságát tudják kinyerni. 

Stimulációs protokolltól függően alakul ki a kezelés- kontroll vizsgálatok menetrendje. Aktív stimuláció alatt a páciensek naponta 2-3 alkalommal hormon injekciót adnak maguknak a has bőre alá. Kétnaponta végzett vérvétel és hüvelyi ultrahangvizsgálat segít az egyénre szabott kezelés kialakításában. 

Milyen stimulációs típusok vannak?

Háromféle stimulációs protokoll létezik: kettő rövid és egy hosszú. 

Elnevezésük és alapjuk a GnRH termelésének befolyásolásán múlik. A női ciklus mozgatórugója ez a hormon, amely a hipotalamuszban ciklikusan termelődve serkenti az agyalapi mirigy FSH és LH kiválasztását; ezek pedig a petefészkek működését, az ösztrogén és progeszteron szintézisét  befolyásolják. 

A hosszú -agonista protokoll nagyjából 1 hónapot vesz igénybe. Az első lépésben egy “előkezelést” történik, amellyel a cél a petefészkek nyugalomba helyezése, hogy a későbbi stimuláció során a petefészkek feletti kontrollal rendelkezzen a kezelőorvos. Ennek kialakulását vérvétel útján, hormon meghatározással ellenőrizzük. A petefészkek személyre szabott stimulációja csak ezt követően kezdődik. Végül FSH injekciókkal érhető el, hogy a petefészkekben a tüszők növekedésnek induljanak. 

A “rövid-agonista protokoll” során a kezelés a ciklus elején indul, párhuzamosan serkenthetők FSH injekciókkal és tarthatók kontroll alatt a GnRH készítménnyel a petefészkek. 

A „rövid -antagonista protokoll”  esetén az előkezelés elmarad és a menstruáció 2-3.napján, ultrahang ellenőrzést követően mindjárt a stimulációval kezdődik a kezelés. Csak az első, megfelelő méretű tüszők megjelenése után alkalmaznak egy újabb injekciós készítményt a tüszők idő előtti megrepedésének elkerülésére.

 Mit néz stimuláció alatt az orvos?

A vizsgálatok során vérvétellel igazolható az ösztradiol szint emelkedèse. Ezt a hormont a petefészkekben azok a sejtek termelik, melyek a tüszőket veszik körül. Minél magasabb ez az érték, annál több és érettebb tüsző várható az ultrahangvizsgálat során. 

A hüvelyen keresztül végzett ultrahangvizsgálat segítségevel láthatóvá válnak a petefészkek. Folliculometriának nevezzük a  tüszők számának és méretének az ellenőrzését. A növekedési ütem segítsèget ad a gyógyszerdózisok beállításában.

Talán leginkább egy sakkjátszmához hasonlitható a petefészkekkel folytatott “munka”, amelyben az a cél, hogy a lehető legtöbb érett tüszőt növekedjen, de  túlstimulációs szindrómát és a korai megrepedést elkerülve, egyénre szabottan reagálva a gyógyszer által kiváltott hatásokra. 

#